Milyen állapotban van Magyarország, és hogyan lehetne kimászni a jelenlegi helyzetből? – erre a kérdésre keresték a választ a Károli Gáspár Református Egyetem, a Barankovics és a Konrad Adenauer Alapítvány Látleletek 2009 őszén című közös konferenciájának résztvevői. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke már beszéde elején figyelmeztetett rá: el kell oszlatnunk azt a félreértést, hogy túl vagyunk a válság mélyén, és hogy a kormány intézkedései jó irányba terelik az országot. Járai közölte: a valutaalap elsősorban a saját érdekeit követve dobott mentőövet hazánknak, félve attól, hogy egy államcsőd magával ránthatja a térség többi országát is. A szakember úgy látja, hogy a kabinet teljesen rosszul kezeli a válságot, és csupán arra koncentrál, hogy kihúzza a következő választásokig. „Attól lehet tartani, hogy több költségvetési kiadást elleplez, egyes tételeket áttol a következő évre, és ismét »trükkök százait« veti be a büdzsé kozmetikázásához” – mondta Járai. Szerinte a kilencvenes években véghezvitt átalakításra van szükség. Ezen belül a fő hangsúlyt a tisztességes állami irányítás megteremtésére, a vállalatok fellendítésére és az innovációra helyezné. Az MNB volt vezetője arra intett, hogy túl sokat költünk bürokráciára, értelmetlen, a munkakerülésre ösztönző szociális kiadásokra és óriási állami beruházásokra. Át kell alakítani a bankrendszert, és vissza kell szorítani a korrupciót, amelyen keresztül a közvélekedést messze meghaladva több ezermilliárd forint folyik el – mondta. Nem lesz könnyű helyzetben az új kormány – zárta mondandóját Járai.

Mai helyzetünkből adódóan súlyos negatívumok uralják a külpolitikánkat is – erről Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere beszélt. Szerinte gyengeségünk következményeként Magyarország a külkapcsolatait tekintve hátrányos helyzetben van, nem szerepel megfelelően a nemzetközi porondon. Amíg itthoni dolgainkat nem tesszük rendbe, addig ebben nem is reménykedhetünk, a külpolitikai kérdéseket tekintve az elmúlt években eltűnt a konszenzus – állapította meg a volt tárcavezető. Ennek orvoslására a politikai oldalaknak mindenképpen meg kell állapodniuk egy nemzeti minimumban – hangsúlyozta. Szerinte az is árt érdekérvényesítő képességünknek, hogy csökkent a térség iránti nemzetközi érdeklődés. Martonyi az említett problémák megoldását részint az értékelvű politizálásban látja. „A határon túli magyarok miatt nekünk központi kérdés az emberi jogok biztosítása. Érvényesülésüket, makacsul, elszántan kell képviselni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy hazánknak barátokra van szüksége, amire kiváló példa a mára elhaló visegrádi együttműködés. Élnünk kell a világ minden részén jelen lévő magyar diaszpóra lehetőségével is – mondta Martonyi.

Hámori József, az MTA alelnöke az oktatás és a nevelés leépítéséből adódó problémákra hívta fel a figyelmet. A kormány oktatáspolitikája szerinte tovább polarizálja a társadalmat. Lesz majd egy kis réteg, amely megkapja a szükséges oktatást és nevelést, meg egy hatalmas tömeg, amelynek ez nem adatik meg – hangsúlyozta a volt miniszter. (Magyar Hírlap)



Kun Miklós Hírportál